A munkavédelmi szabályzat készítése – mint belső szabályozás – nem függ a munkavállalói létszámtól, szükségségét szakmai követelmények határozzák meg.

A hatóság kiemeli, hogy a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban előírtak keretei között a munkáltatók által elkészített, munkavédelmi feladatokat és kötelezettségeket összefoglaló belső szabályozás tartalmi követelményeit és azok teljesítését ellenőrizheti a munkavédelmi hatóság, illetve szükség esetén e körben adhat szakmai tanácsot a szabályozás tekintetében. A belső szabályozás elnevezését azonban – az egyes jogszabályokban munkavédelmi szabályzatban történő megnevezés ellenére – a munkáltatók maguk választhatják meg.

A munkavédelmi szabályzat tartalmára – az említett kivétellel – nincs követelmény. Amennyiben a munkáltató által írásban szabályozásra kötelezett munkavédelmi feladatokat és kötelezettségeket összefoglaló belső szabályozást “munkavédelmi szabályzat” néven adják ki, akkor tartalmának teljesíteni kell az előírt kötelezettséget (pl.: a védőeszköz juttatás belső rendjét a foglalkozás-egészségügyi orvosnak is alá szükséges írnia).

Jó tudni, hogy a hatóság ellenőrizheti a munkavédelmi szabályzat, a munkáltató által készített belső szabályozás – mint a szabályozási hierarchia alsó szintje – végrehajtását, szakmai tartalmának megfelelőségét.

Kockázatértékelést már nem csak veszélyes foglalkoztatást folytató cégeknek kell elkészítenie. Korábban a tevékenység megkezdésétől számított egy éven belül el kellett készíteni, de ezt most már a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell a vállalatnak kockázatértékeléssel. Ezt az értékelést háromévente felül kell vizsgálni, de súlyos munkahelyi baleset bekövetkeztével azonnal. Valamint, ha lényegesen megváltoznak a munkakörülmények vagy új technológia kerül bevezetésre akkor szintén új anyagot kell készíteni.

A munkavédelmi oktatásnak ki kell terjednie munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeire és jogaira, az orvosi vizsgálatok rendjére, az egyéni védő felszerelések alkalmazására, a kockázatértékelés eredményeire, a lehetséges vészhelyzetek kezelésére, a használatos gépek és berendezések megfelelő használatára valamint az esetleges veszélyes anyagok felhasználására.

Minden szervezet esetében ajánlottak a rendszeres munkavédelmi bejárások. A bejárások alatt a munkavédelmi kötelezettségeinek betartását ellenőrizzük, valamint jegyzőkönyvbe felvezetve kerülnek az esetleges hiányosságok valamint a javaslattétel az esetleges hibák megszüntetésére.Erre vonatkozó jogszabály a 1993. évi XCIII. tv. 54§ (részlet):

„Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.”

Azt, hogy a munkavállaló eleget tesz-e a jogszabályban előirt munkavédelmi szempontú ellenőrzési kötelezettségeinek, a munkavédelmi hatóság bármikor ellenőrizheti.

Ajánlott minden cég esetében, de szükséges ott, ahol a veszélyességi fok szerint a jogszabályok előírják, hogy egy alap-, közép-, vagy felsőfokú munkavédelmi szakembert kell megbízni. A bejárás során fő vizsgálati szempontok közé tartozik a jogszabályoknak való megfelelőség, egységes és veszélymentes munkakörülmények megléte, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségvédelmi követelményeinek teljesülését, az előző bejárásokon tapasztalat hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedések.

Jogszabályi háttér: (1993. évi XCIII. Mvt. 55. §)

„A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy:

• a munkavállaló munkába álláskor
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor
• munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor
• új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.”

A fenti ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható!

Az oktatást a rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. Az oktatást célszerűen tervezni kell, annak megtörténtéről oktatási naplót vezetni és rögzíteni az elhangzottakat, és aláíratni az oktatott személyekkel.

Az ismeretek elsajátításáról a munkáltatónak célszerű meggyőződnie, ennek formája lehet munkavédelmi vizsgakötelezettség előírása, valamint a munkavédelmi oktatást évente meg kell ismételni.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget, oda csak is azok a munkavállalók kerüljenek, akik arra a kiterjedő oktatásban részesültek. A szükséges ismeretek megszerzéséig munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható.

A munkavédelmi oktatásnak három különböző formáját különböztetjük meg.

• Az előzetes oktatást a munkába állás előtt meg kell tartani. Itt figyelemmel kell lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, munkavégzéshez szükséges elméleti és a gyakorlati ismeretekkel és a jártasság megszerzésére.
• Az időszakos oktatás célja az ismeretek szinten tartása és a folyamatos munkavégzéshez szükséges új ismeretek átadása.
• Rendkívüli oktatást akkor kell tartani, ha munkabaleset, rendkívüli esemény vagy súlyos üzemzavar következett be. Figyelemfelkeltés és a tanulságok átadása céljából szükséges.