A kockázatértékelés a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére alkalmazott európai megközelítés kulcsfontosságú eleme.

Ennek jó oka van. Ha a kockázatértékelési folyamatot – a biztonsági és egészségvédelmi irányítási megközelítés kezdő lépését nem megfelelően vagy egyáltalán nem végzik el, nem valószínű, hogy megfelelő megelőző intézkedéseket lehet találni vagy bevezetni.

Az EU-ban évente több millióan sérülnek meg munkavégzés közben vagy szenvednek súlyos egészségkárosodást a munkahelyükön. Ezért olyan fontos a kockázatértékelés, amely kulcs az egészséges munkahelyekhez. A kockázatértékelés egy dinamikus folyamat, amely a vállalkozások és a szervezetek számára proaktív munkahelyi kockázatkezelési politika bevezetését teszi lehetővé.

Ezért fontos, hogy minden típusú és méretű vállalkozás rendszeres értékeléseket végezzen. A megfelelő kockázatértékelés többek között magában foglalja annak ellenőrzését, hogy valamennyi felmerülő kockázatot figyelembe vették-e (nem csak a közvetlen vagy nyilvánvaló kockázatokat), tartalmazza az elfogadott biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzését, az értékelés eredményeinek dokumentálását és az értékelés naprakészen tartásához az értékelés rendszeres felülvizsgálatát.

Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről: 54. §

(2) "A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról".

(3) "A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki".