A tűzvédelmi csappantyúk a szellőzéstechnikai és klíma technikai rendszerekben (RTL-rendszerek) a tűzszakaszok automatikus elválasztására vannak kialakítva.

A legegyszerűbb kivitele ezeknek a kézi vezérlésű megoldás. Ezt üzembe helyezéskor kézzel ki kell nyitni egy rugó ellenében, majd a megfelelő olvadó betéttel rögzíteni kell. A tűzvédelmi csappantyú minid nyitott állásban van, míg az azon átáramló közeg hőmérséklete el nem éri a lezárásához szükséges hőfokot. Ezen hőmérséklet elérésekor a speciális olvadó betét szétolvad, és a rugó bezárja a lezáró lapot. Ez a lezárás egy reteszelt lezárás, melyet a nyomáskülönbség nem tud kinyitni.

A csappantyú nyitását csak az arra szakvizsgával ellátott személy végezheti el, és ismételt üzembe helyezése olvadó betét cseréjével történik.

Annak érdekében, hogy ne a munkavállalók légszomja derítsen fény egy lezárt csappantyúra, végállás kapcsolóval szokás ellátni. A végállás kapcsoló a nyitott, zárt valamint mindkét állapotot egy elektromos kontakttal jelzi. Ezen kontaktok segítségével az épületfelügyelet vagy egy kapcsoló táblán visszajelzi a berendezés állapotát.

A motoros tűzvédelmi csappantyúk esetében a lezáró lap tengelyére egy 24 vagy 230 V-os motor kerül. Ha a szóban forgó motort feszültség alá helyezik és a rugó ellenében felhúzza magát, ekkor a lezáró lapot kinyitja. Az automatikus, biztonsági lezárás ez esetben is működik. Motoros kialakításnál az áramló közeg hőmérsékletét egy termoelektromos kioldószerkezet folyamatosan figyel.

Amennyiben az áramló közeg hőmérséklete eléri a kioldáshoz szükséges hőmérsékletet, akkor a korábban említett termoelektromos szerkezet kioldja az áramkört, és a motorban található rugó bezárja és zárva is tartja a lezáró lapot. Ilyen esetek után az ismételt üzembe helyezést csak szakember végezheti el és a termoelektromos kidobó betétet cseréli.

Füstvédelmi csappantyúk alkalmazása

Elsősorban meg kell jegyezni, hogy a füstvédelmi csappantyú nem helyettesítheti a tűzvédelmi csappantyúkat!

A füstcsappantyúk például tűz esetén a létfontosságú menekülő utak füstmentesen tartására szolgáló automatikus füstmentesítő rendszerek szerves részét képzik. Minden egyes füstmentesítő csappantyú elektromos motorral van felszerelve és tűz esetén 30 percig működőképesnek kell maradnia. A füstmentesítő csappantyúkat leginkább arra használjuk, hogy megakadályozzuk a füst átterjedését teljes frisslevegős rendszerekkel működő központi szellőzés technikai rendszerekbe, amelyek a be fúvott levegő a recirkuláció révén keveredik a visszaszívott levegővel, továbbá régebbi rendszerek esetén azok füst biztossá tételére.

A füst illetve tűzcsappantyúk felülvizsgálatásról illetve karbantartásáról az üzembentartó személynek vagy szervezetnek kell gondoskodnia.

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló jogszabály 18. mellékletének 19. sorában leírtak alapján kell eljárni a a csappantyúk karbantartásával kapcsolatosan. Miszerint az üzemeltetői ellenőrzést 3 havonta, az időszakos felülvizsgálatot, karbantartást 6 havonta kell elvégeztetni.

Hő- és füstelvezetés jelentősége:

A hő- és füstelvezető berendezések célja, hogy a tűz esetén keletkező füstöt illetve forró égésgázokat a szabadba vezessék. A padlószint fölötti füstmentes levegőréteg megőrzése révén növeljék a kiérkező tűzoltók beavatkozásának hatékonyságát, védve ezzel az emberi életet és az anyagi javakat.

Ennek legelterjedtebb módja a létesítmények tetőszerkezetében elhelyezett kupolás hő- és füstelvezető berendezések alkalmazása

Biztonságtechnikai felülvizsgálatok jogi háttere:

A hő- és füstelvezető rendszerek megfelelő működéséről a létesítmények üzemeltetőjének kell gondoskodnia, valamint vagyon- és életvédelmi berendezések lévén a felülvizsgálatok elmulasztásával járó következményeket viselnie.

Ezen kupolák 6 havonta történő kötelező időszakos felülvizsgálata, karbantartása 6 hónap (+1 hét) illetve negyedéves üzemeltetői ellenőrzés, mely 3 hónap (+1 hét)

Üzemeltetés szabályai:

(Forrás: 54/2014 (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) 248. §

• Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni.
• Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.
• Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha
  

  a, az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy

  b, az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre.

• Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni.
• Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait.